Az elmult napokban próbáltam hogy megutáljon azzal hogy nem beszélek vele és hogy elfeljcsen. Nem voltam olyan világ rengető élmény az életében, de én szeretem. Amióta szakítottunk mindent megtettem hogy megutáljon, de nem tudom miért érzem olyan rosszul magam tőle. Boldog és örülök neki tiszta szívemből, mert soha többet nem leszek szerelmes másba. Ma kaptam egy oylan mondatot valakitől akit tisztelek, "nem kellene hagynod hogy a gondok és a problémák betemessenek és ne zárkozz el a világtól". Az elmult 3 napban próbáltam kicsit fejleszteni a tudásom és a szókincsem, mert szeretném elérni hogy valaki tiszteljen magam miatt. Féltem meglépni az első lépéseket és féltem szabadon engedni magamat. Gyerekesnek tűnik, de én sose lennék képes megbántani őt mert ő az egyettlen az életemben ami jó történt velem. Azt mondta nekem nem vagyok elég spontán, pedig ez nem igaz. Ahogy megismerkedtem vele ahogy találkoztam vele és ahogy vele töltöttem az időmet spontán volt. Szerettem volna többet adni neki, de ő nem tudott többet várni. Megértem őt, mert mindene az hogy megtalálja a boldogságát és ahogy elnézem most sikerült. Annyira üresen érzem a lelkemet és bár minden vágyam az volna hogy kapjak még 1 esélyt, de nem akarom elrontani még 1x az életét. Jobban hiányzik nekem mint bármi ezen a földön, érezni szerettem volna újra a csókját ami mindennél jobban felvidít. Nagyon keveset alszom mostanában, nem merem lehugyni a szememet minden pillanatban őt érzem és fáj látni hogy mással van de tudom hogy boldog. Álmomban éreztem ajkaimon a csókját és nagyon szeretném újra érezni, nem fogom feladni még akkor sem ha messziről kell néznem őt. Mindenek előtt az ő érdekeit kell előtérben tartanom így nem teszek semmit még a végén elrontom a jó kedvét. Ha egyszer megtudna bocsájtani nekem akkor elnézést kérek tőle amiért úgy viselkedtem ami nem én voltam, de tudom hogy ezt az üzenetet nem fogja elolvasni, mert én nem mutatom meg neki. Szívem minden dobbanásával őt érzem magamban és nem szeretném elveszteni, a gyűrűmet soha sem fogom levenni még az életem árán is megvédem mert én így szeretném. Bocsánatot kérek mindenkitől amiért nem mutattam magam normálisnak. Félelmeimmel szembe kell néznem és bármennyire is ijesztő le kell győzznöm. Legnagyobb félelmem látni a nőt akit mindennél jobban szeretek egy másik férfi karjaiban minden érzésnél rosszabb, de harcolok ellene és remélem észre vesz újra.